cookieOptions = {...}; Ezért (és ezért nem) fog hiányozni 2017 // V I S S Z A T E K I N T Ő S ✨ - virágot evelinnek -->

Ezért (és ezért nem) fog hiányozni 2017 // V I S S Z A T E K I N T Ő S ✨

by - csütörtök, december 21, 2017


Egyik este (igazából szinte mindegyik éjjel az utóbbi időben) nagyon nem tudtam elaludni, bármennyire is lüktetett már a fejem a fáradtságtól. Végigpörgött minden fontos és kevésbé fontos dolog a neuronjaimon, mintha ez lenne a legmegfelelőbb pillanat arra, hogy "rendbetegyem az életemet". Ekkor elhatároztam, hogy másnap reggel a legelső dolgom az lesz, hogy szépen mindent leírok a Bullet Journalomba, ami nyomasztja pici fejecskémet. Erről majd lesz részletes poszt a jövőben, most legyen elég annyi, hogy kategóriákra osztottam az életemet, hogy jobban átlássam, és az egyik ilyen kategória a 2017-es évem kiértékelése volt.

Ez csak azért vicces, mert ekkor jöttem rá, hogy a külső megfigyelő számára a legmeghatározóbb események annyira nem is voltak pozitívak ebben az évben számomra, mégis inkább jónak, mintsem rossznak nevezném ezt az egész időszakot, amit 2017-nek hívunk. Lebontottam az évet a hónapokra, és mindegyikhez olyasmiket írtam, amik akkor történtek, és említésre méltónak ítéltem. Elég vegyes lett a végeredmény. Februárról pl semmi sem jutott eszembe, áprilisról pedig csak annyi, hogy elestem és részlegesen elszakadt a bokaszalagom. #muchfun

Lényeg a lényeg, ilyenkor jövök rá mindig, hogy mennyire fontosak az icipici dolgok az életben, mert ezek nélkül nehezen lehetne elhinni, hogy mennyire is izgalmas nemcsak élni, hanem itt és most létezni. (Igen, most nagyon deep lesz ez a bejegyzés egy ideig. :)) Mert komolyan, a világmindenség összes korszakai közül pont most és pont itt élhetek! Ilyenkor mindig elönt egy nagy hullám, ami nem is érzelmekből, hanem a hála különböző fokozataiból áll, és nem tudom magamban tartani, hanem úgy érzem, hogy vissza kell forgassak mások életébe, akik miatt ilyen jó lett ez az év.

A kép az unsplash.com oldalról származik, a desingt én készítettem a canva.com segítségével

Dolgok, amik csodásak voltak idén:

  • megtanultam értékelni minden évszakot/időszakot a maga szépségeiben
  • befejezhettem az első két egyetemi félévemet, ami alatt rengeteget tanulhattam, és nem csak az egyetemen, hanem úgy általában az életről
  • a nyáron dolgozhattam egy pöpec helyen
  • eljutottam az ifitáborba is, amit életemben először teljesen saját magam finanszíroztam
  • nyaraltam a családommal Romániában
  • többször is sétálgattam Budapest utcáin és egyszerűen csak nézelődtem (komolyan, hogy lehet egy város ennyire menő?!)
  • Május 1 - igen, akkor is, ha szétfagytam, és akkor is, ha nagyon éhes voltam, mert nem vittem magammal elég pénzt kajára
  • EMLP koncert Hatvanban - csak sajnos túl hamar vége volt :((((
  • egy csomó új barátot szereztem magamnak, akár egyetemen, akár táborban, akár Blogger Day-en, akár csak úgy
  • sütöttem magamnak kenyeret - többször is!
  • polaroidok
  • hygge esték - egyedül és csopiban
  • minden egyes ifi, amelyikre eljutottam
  • új albumok, új együttesek, új emlékek
  • végre valahára betelepült magyar állampolgár lehetek, és a hivatalos papírokat mind sikerült elintézni!! - habár a macera nem volt ennyire csodás, hehe
  • többet tudtam a blogommal foglalkozni, mint eddig - igaz, nem annyit, mint amennyi az álmaimban szerepel, de mindent el kell kezdeni valahol
  • Star Wars VIII (igen, NEKEM tetszett!)
Persze még folytathatnám a listát hatszázig, de annyira nagyon nem szeretnék mélyre ásni a személyes szférámban az internet szeme láttára. Megpróbáltam valahogy visszaadni ennek az évnek a feelingjét, és nagyon remélem, hogy sikerrel jártam, mert én nagyon élveztem! 

Az év nehézségei pedig inkább olyasmik voltak, amiken mindenki átmegy életének ennek a szakaszában. Olyasmikről beszélek most, mint annak a ténynek a realizálása, hogy egyetem után már bizony ott vár a nagybetűs élet, és azt szeretné, hogy mostmár szépen lássam el magam. Persze tudtam, hogy ez is el fog jönni egyszer, és azzal is tisztában vagyok, hogy elkerülhetetlen állomás, ha fel akarok nőni, de akkor is olyan érzés volt, mintha jeges vízbe mártogattak volna. Igaz utána már nem volt annyira bénító érzés, kb. helyre tudtam pakolni magam, viszont akkor sem kellemes élmény ezzel szembesülni. Olyan ez, mint a szükséges rossz az egyik román műmesében, a Harap-Albban.

És ha már a felnövésnél tartunk, minden más kistestvére és közeli rokona ennek az érzésnek egyszerre támadt le. Egy időbe beletelt, míg felfogtam, hogy nem kell a húszas éveimben mindent elérnem az életben. Igen, vannak olyanok, akiknek ez sikerült, de a többségnek nem. Tanulság: adj bele mindent, de ne csüggedj el, ha 29 évesen még alig látszik valami az erőfeszítéseidből. Nem dől össze a világ. 

forrás: giphy.com

Ha érdekel, hogy még miket sikerült tisztáznom magamban a Bullet Journalom segítségével, ne menj messzire! Lájkold be a facebook-oldalt, így időben értesülhetsz az új bejegyzéseimről, ha az algoritmus is úgy akarja. :)) De ha az értesítéseket is bekapcsolod, akkor biztos nem maradsz le egy írásomról se! Köszi, hogy végigolvastál! :D

A legközelebbig pedig, blogger off.

You May Also Like

0 hozzászólás

MailChimp