cookieOptions = {...}; Böjttől böjtig // a Háromszék Táncegyüttes felújított előadása - virágot evelinnek -->

Böjttől böjtig // a Háromszék Táncegyüttes felújított előadása

by - csütörtök, február 11, 2016

Ez volt az egik kedvenc jelenetem, olyan kis játékos
a kép innen
Zzzia, drága olvasóm! Ha itt voltál legutóbb is, akkor tudod, hogy a hétvégén szerencsém volt eljutni Sepsiszentgyörgybe (az Implom helyesírási verseny miatt), és a múzeumozás meg teázgatás után elmentünk megnézni egy táncszínházi előadást. Ebben csak az a vicces, hogy a premier március 13-án lesz ugyanitt, mi meg, mivel vendégek voltunk, megnézhettük ingyen, premier előtt! Milyen menő már ez.

Ami miatt különösen vártam az előadást, az az volt, hogy stúdióban játszották, és a stúdiókat pedig szeretem. Sok ismerősömtől hallottam már, hogy ők bizony a szép nagy, klasszikus színházra esküsznek (na ne esküdjenek inkább semmire), de valahogy a stúdió más. A fények, meg a hangulat, meg az ülőhelyek is annyira különösnek tűnnek nekem, hogy sikerült belopódzniuk a szívembe.

Hmm, ez a jelenet igazán emlékezetes // a kép innen
Már maga a cím is elég szuggesztív. A népi világban, ahogy azt biztos tudod, egész nagy hangsúlyt kapnak a vallásos ünnepek, az esetenként ezt megelőző böjti időszakok, és ha észrevetted, akkor a hosszabb időszakok is ezek körül forognak. E körül meg a föld megmunkálása körül. Mint ahogy nekünk, egyszerű városi halandóknak, az új évadok, válogatások, premierek, vakációk és  sulis programok körül. Á, a drága kiszámíthatóság, mindenhol jelen van.
Na de visszatérve az előadás nevére. Böjttől böjtig. Vagyis egy teljes évről szól, azt mondjuk nem tudjuk meg, hogy húsvétkor, karácsonykor, vagy mikor is kezdődik. Persze ez teljesen lényegtelen, mert tulajdonképpen nem egy konkrét történetet "mondanak el". Hogy egészen pontos legyek, kimásolom az eredetei ajánló szövegecskét:
A darab férfi és nő kapcsolatának világába való betekintés jegyében készült. Nem konkrét történet elmesélésére törekszik: laza cselekményszerkezetű, lírai impressziókkal teli, expresszív képekkel megformált táncköltemény.

Az érzelmektől fűtött belső monológot, belső világunkat, elődeink ma is érvényes, letisztult tartalmainak felhasználásával mutatjuk be. Mindezt a legkevesebb torzítással, Erdély csodálatos népzenéjével és a Felföld erőteljes vokális zenei értékeinek jelenlétével és táncos hagyományainak ötvözésével, a ma emberének ajánlva.
És biztos nem mondhattam volna el ennél jobban. De így is van, az énekeken kívül semmi szó sem hangzott el, mégis az érzelmek olyan nagy skálájával találkoztam, mint már rég. Sok jó jelenet van benne, a kedvenceim mégis az első meg az utolsó, amik lényegében ugyanazok. Keretes szerkezetű, és általában ki nem álom a keretes szerkezetet, de most nagyon tetszett. Sajnos nem vettem fel semmit az előadásból, de valószínűleg nem is lett volna szabályos, főleg, hogy premier előtti, és na.

a kép innen
Ahhoz, hogy egy teljes kép alakulhasson ki a nézők szemében a valós népi életről, bele kellett tenniük az alkotóknak néhány olyan elemet is, amit én szívesen kihagytam volna. Elhiszem, hogy az emberek életébe beletartozott/beletartozik a babonaság, "játékos" varázslás, de azoknál a részeknél legszívesebben kirohantam volna, annyira borsódzott a hátam. Főleg nagy volt a kontraszt a darab központi eleme, a böjt, lelki-testi megtisztulás és a népi praktikák, boszorkányság között, de be kell ismernem, ha ez a valóság, nem nagyon van minek megmásítani azt. Sajnos. Persze ez csak az én véleményem. Ezeket leszámítva minden egyes részecskéjét élveztem, és az a 80 perc olyan hamar elsuhant, hogycsakna. Észre se vettem, hogy ilyen hamar eltelt az idő...

Elég sok volt a "lányos rász", vagyis csak ők voltak jelen
kép innen: gyulaihirlap.hu
Hogyha kedvet csináltam ahhoz, hogy megnézd te magad is az előadást, akkor azt tudom mondani, hogy mindenképpen igyekezz, ha esetleg a te városodba is ellátogat a társulat. (Magyarországra is el szoktak menni, ha kapnak meghívást, Romániában pedig a magyarok lakta területek a célpontjuk, szóval nem olyan reménytelen eset. :)) )

A képek sajnos mind a 2009/2010-es évadból vannak, mivel az újról egyszerűen nincs hogy legyen. A forrást mindenhol jelölöm.

Alkotók
A rendező munkatársa: Ivácson László
Táncmesterek: Tekeres Gizella, Melles Endre, Tőkés Csaba Zsolt
Zene: Fazakas Levente, Furik Rita
Jelmeztervező: Furik Rita
Ének: Erőss Judit, Jánó Tibor, Csibi Szabolcs m.v.
Zenekar: Fazakas Levente, Fazakas Albert, Szilágyi László, Bajna György
Rendező-koreográfus: Furik Rita

A felújított előadás szereplői:
Keresztes Gabriella, Dombi Rózsa, Fülöp Csaba, Kocsis Hunor-Tibor, Lukács Réka, Melles Endre, Péter Előd, Tőkés Edit, Tüzes Csilla, Ürmösi-Incze Mária-Terézia, Vajda Katalin, Virág Imola, Váradi Ágnes, Márton Csaba, Gere Csaba, Pável Hunor, Vitéz György, Kiss Adorján

És ezzel be is fejezném szentgyörgyi élményeim ecsetelését, hamarosan jönnek a "megszokott" bejegyzéseim is, mert ötletem, mint a tenger, időm, mint a fehér holló. #UsingHasonlatokLikeABoss
De a legközelebbig, blogger off. Písz, láv, Gádblessz.

You May Also Like

0 hozzászólás

MailChimp